új napok új rendje

Az élet megváltozott. A csúcspont keresés háttérbe szorult. Remélhetőleg hamar visszatér a kezdeti lendület, csak most egész más körül forognak a gondolatok. Időpontok sokasodnak a fejem felett, életritmus változik.... Nehéz épkézláb gondolatokat megfogalmazni, mivel csak úgy cikáznak a fejembe és mindig visszatérnek ugyanoda. Felelős döntéseket kell hozni. Boldog, örömteli pillanatokra újabb és újabb árnyak vetülnek. De reméljük hamarosan megoldódik minden, én meg leírom a csip-csup ügyeimet.....

gardrob

Itt az ősz, vagy már a tél is.... Az eddigi gyönyörű nyárutó ezennel véget ért. Bár én ezt az időt is szeretem azért, ennek is megvan a maga bája. Szeretek csak úgy kibámulni a szakadó esőbe. Főzni egy jó kis ragulevest, vagy egy forró teát, egy könyv mellé bekuporodni a fotelembe.... Jó, jó, a sokadik szakadós esős nap után már én is utálom. Ez tény. Ezzel az idővel együtt jönnek a meleg, sötét ruhák. És jön a klasszikus női nagy kérdés, de mit vegyek fel??? Mi a francban jártam én tavaly egész télen? Egy fél napot töltök a gardrob szobában. Ez is azon dolgok egyike, amit az ember addig nem hiányol, amíg nincs neki, de most már nehezen tudnám elképzelni az életem nélküle. Iciri-piciri, de iszonyat mennyiségű ruha és egyéb cucc tároló helye. Egyetlen mozdulattal bezárható. Felesleges a lakás többi pontján bármilyen ruha, cipő tároló alkalmatosság, mert mindent elnyel! Szóval ilyenkor a mélyére kerül a nyári, előre a téli. Szigorú patika rendben, ahogy az egy rendmániáshoz illik ugyebár. Gyakran mondogatják vendégek, hogy milyen rend van itt mindig!! Csak látnák egy edzés, vagy meccs után, mikor az alig 2m2-nyi járó felület minden milliméterén száradó, izzadság szagú zoknik, trikók és mezek hevernek Bib jóvoltából. Maga a mennyország! Szóval ezek eltüntetése után van rend, próbálok rá vigyázni, szinte fizikai fájdalmat okoz a rendetlenség. Tudom, ez már beteges, de nekem is lehet valami káros szenvedélyem... Bib próbál kitörni néha, pl. a fent említett vonalon. De aztán olyan is előfordul, hogy ő jobban igényli már mint én. Talán rossz hatással vagyok rá???? :))

az élőlények élnek

Jelentem túlélő virágom átültetése tökéletesen sikerült! Örül az új, jelentősen nagyobb méretű edénykéjének és boldogan neveli kis sarjait. Vígan sütkérezik az októberi napfényben. Kép mellékletben látható a bizonyíték... Mégis túl lehet élni engem.... :)))

Szeretem a vágott virágot is, bár az ő életük eléggé rövidke sajnos. Igazán magukba szépek. Elég egy csokorba fogni őket egy masnival. Vagy szálanként külön tenni őket. Pocsékolásnak tűnik számomra minden egyéb adalék, csomagolás, vagy zöld. Így voltam a most kapott virágokkal is. Egyből megszabadítottam felesleges "ruhájuktól" és irány bele a vázába! Íme a végeredmény....