Mó mesenéző lett. Én próbálom eltűrni csendes háttérzaj szintjén a folyton ismétlődő részeket, ha másként tennék agyvérzésem lenne babóca hangjától. Pedig isten látja lelkem, imádom szegény Pogány Juditot és félelmeteset alakít benne, ahogy egyszerre akár 4-5 szereplőt is szinkronizál.
Most épp áttértünk a Süsüre. Biztos hogy már most többször láttam a gyerekkel mint én magam gyerekkoromban, bár ennek oka talán az, hogy hangkazettán volt meg tv-ben pedig ritkán láttam, viszont azt rongyosra hallgattam. Mó kedvenc része a takaró alá bújt király, ahogy vacog a palotában, mert mindig hideg van. Sosem hagyja kérdezés nélkül 'Ki bújt el a takaró alá anya?" és kacagva közli "A király!" Nos innen van az első szál.
Most épp áttértünk a Süsüre. Biztos hogy már most többször láttam a gyerekkel mint én magam gyerekkoromban, bár ennek oka talán az, hogy hangkazettán volt meg tv-ben pedig ritkán láttam, viszont azt rongyosra hallgattam. Mó kedvenc része a takaró alá bújt király, ahogy vacog a palotában, mert mindig hideg van. Sosem hagyja kérdezés nélkül 'Ki bújt el a takaró alá anya?" és kacagva közli "A király!" Nos innen van az első szál.
Aztán pénteken megvolt Bib kiállítása, ahol Mó remekül szórakozott. Vagyis inkább szlalomozva rohangált a vendégek között. Még szerencse, hogy ott voltak a mamák és segítettek néha "befogni". Egy ismerőssel beszélgettem a képekről, aki megjegyezte az egyikről, hogy milyen "király fotó lett", amikor az én gyerekem épp a mi lábunk alatt szaladgált. Nos ezt ő meghallotta, összerakta amit kellett és onnantól kezdve szlalomozás közben azt mondogatta "Anya a király, anya a király, anya a király". .....
A napok azóta elteltek és így a lassan ránk köszöntő farsang bűvöletében a gyermek mindenkit felruház mindenféle szereppel, apa például polip és kígyó felváltva, ezzel szemben én, maradtam azóta is rendületlenül KIRÁLY! .......... reméljük hosszú évek múlva is így fogja gondolni. :)
