tojásban a meglepetés

Hétvégén Csoki napok voltak a városban. A számtalan formájú, ízű, kakakó tartalmú finomságokon kívül volt még bőven látnivaló, játszóház a kicsiknek-nagyoknak, csoki reszelék, bonbon kóstoló és néhány a csokihoz kapcsolódó termék is. Mi pedig beszereztünk magunknak egy-egy ajándékot. Bib Epermézet választott, én pedig egy arany tojást, amiben egy ajándék ékszer lapult. Nagyon megörültem amikor az ölembe hullott egy cuki bagoly formájú fülbevaló!

Szegény Mónak pedig be kellett érnie az üres linzer sütivel.... de azért ő is remekül szórakozott! :)

újra írok

Nehéz dolga van az embernek, ha egy olyan blogot ír, aminek az a címe, hogy "A nap csúcspontja" és hosszú ideig egy érzelmi hullámvasúton kénytelen ülni. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben tudtam volna jó dolgokról is írni (ha másként lenne, már valami idegosztályon feküdnék), csak mire eljutottam volna odáig, újra lent voltam mélyen....

Ennek vége. Az élet megoldotta nehéz helyzetemet, már csak a feldolgozás van hátra, így talán újra tudom rögzíteni kis életünk történéseit.

 

Ennek örömére egy röpke esemény mára. Ma Bib kézen fogott és mielőtt elmentünk volna Móért a nagyihoz. bekanyarodtunk egyik kedvenc éttermünkbe és ittunk egy-egy sört. Ebben csak annyi a különös, hogy 2,5 éve volt utoljára, hogy mérhető mennyiségű alkohol került a szervezetembe. Jól esett, hiányzott, bár sosem voltam nagy fogyasztó. Kifelé menet a hosszú lépcsősoron egy pillanatra meg is billentem, pedig csak egy pohárka kis meggysört gurítottam le..... :)