Szerda délelőtt, munkahelyi rohangálás közepette hív Bib. Mi a programom este? Mert elvinne randizni, a gyerekeket is megoldotta már. Hű, meg ha, meg jesszus, nafene ..... szoktunk ilyet csinálni, nem azért, csak hogy ezt ő egyedül kitalálta és leszervezte, ez a fura, mert ez (is) az én reszortom. Ezek szerint meghallotta elejtett fél mondatomat, miszerint közös élményeknek örülnék a leginkább. Juhu!
Naná, hogy ráérek! Sőt mivel közben kiderült, hogy nyári színházba megyünk és oda fel is kell öltözni, ezért hamar gyorsan visszamentem a cipőboltba és megvettem azt a 9 cm-es telitalpú szandált, amit hetek óta nézegetek, csak mindig otthagyom, mert játszótérre úgysem lehet felvenni, de MOST itt a pillanat és az ok, amiért lehet egy ilyen csodaszép cipőm!
És lett. És elmentünk. És nyárestéhez képest nehéz darab volt, de mi jól éreztük magunkat. És lágy szellő lengedezett. És kellemeset sétáltunk utána. És jót beszélgettünk. És még a gyerekek is imádták a papás estét!
Várom a szülinapom, talán akkor is élmény lesz ..... :)))
