nyár, tenger, napsütés, szerelem

 ... vágytam vissza ... nagyon ... 

Bevonzottam, sikerült, megoldottuk, megcsináltuk. Tudom, tudom, csak egy nyaralás, nekünk mégis óriási dolog! Annyi sok mindent történt idén, annyi hullámvölgy tarkította a napjainkat az idén, annyira kellett ez most. 

Fárasztó volt, sokszor nyűgös, kimerítő, mégis aktívan feltöltő, kiszakító, vicces és eseménydús élményekkel tarkított egy hetet töltöttünk a tengeren! Csak mi, négyen! A gyerekek irtózatosan pörögtek már hetekkel előtte, tele adrenalinnal és vággyal az új iránt, lelkesen jöttek, csinálták amit kellett. Nagyon változatos volt a Vir sziget, minden napszakban, minden nap más és más arcát mutatta. Szuper szállásunkról ha balra indultunk a partra, szigorúan gyalog!, mert olyan közel volt, akkor napfelkeltét láthattunk, ha jobbra indultunk, akkor napnyugtát. Jártunk égkék és mélyzöld, homokos, apró köves, meredek vörös sziklás, gyorsan és lassan mélyülős, öblös, nyílt tengeres, óvárosra, vagy régi rom bástyára kilátós strandon is. Volt hogy tükörsima volt a víz, másnap ugyanott tarajos hullámos .... mindig elvarázsol! Az illata lenyűgöző, a fénye kápráztató! 

Zadar gyönyörű óvárosa, naplementében úszó tengeri orgonája iszonyú hangulatos és a tenger kedvétől függően hol halk, hol hangos. 

Apró kisváros Nin, mégis bájos, homokos földnyelvén hosszú, tartalmas, mezítlábas, kagylógyűjtős délutánt tartottunk a gyerekekkel, igazi szöszölős, molyolós, lassú, megáll az idő is nap volt .... 

Lelkesen vittem könyvet. Elhatároztam, itt a pillanat, hogy újra könyvet bújjak. Tudtam volna olvasni is, volt idő lassulni, pihenni, de egyszerűen csak jó volt ott lenni és bambulni, elvitte a gondolataimat a tenger .... 

Szavakban talán ennyi. Képekben pedig az alábbi, mely kedvenc lesz, vagyis már az! Egymást fotózták, velem .... 

nyári gyorsvonat

Mindig, mindig olyan gyorsan telik a nyár! Ez egyben azt is jelenti, hogy jól és tartalmasan telik ....

Az egyik legfontosabb történés, hogy Mó 10 éves lett! Barátos, családos bulival, sok ajándékkal ünnepeltünk! Boldog volt és írtó büszke! 

Tőlünk kapott egy könyvet, amit véletlenül találtam a neten, de annyira jókor jött, annyira hiteles és pontos volt, hogy nagyon örülök, hogy megvettem, hogy ezt kapta .... egy könyv a fogantatásáról .... eddig is beszéltünk róla, lassan, óvatosan, csepegtetve az információkat, de így a 10. évfordulón egy tengerparti napfelkelte alkalmával annyira szép és kerek lett az egész, nehéz ezt szavakba önteni. Nagyon nagyon érzékenyen érint, még mindig. Első olvasásra végigzokogtam a könyvet, aztán hálás üzenetet küldtem a szerzőnek, most pedig megnyugvással gondolok arra, hogy mindent megtettem, hogy egy fontos mérföldkő Mó életében a helyére kerüljön, mert ez a dolog befolyással van a jövőjére, az életére. 

Kapott még valamit, egy közös családi képeslapot, aminek a végén az itteni blog 10 évvel ezelőtti bejegyzése olvasható, amit a születése után írtam. Meghatódott .... nagyon ..... 💓

Imádom, hogy ilyen okos és érzékeny!