visszatekintés 1.

Augusztus elején volt az én szülinapom. A fiúk nagyon helyesek voltak és nagyon készültek a jeles napra. 

Jól megleptek, egész nap figyelmesek voltak velem, a borzasztó, két hete tartó esőzés ellenére volt egy kis kirándulás is a Balatonon. És volt kézzel készített ajándék. Egy saját készítésű papír doboz, aminek ha levesszük a tetejét, szétnyílik egy szívecskés, színes papírrá és tele van kedves üzenetekkel, apró csokikkal. Nagyon megleptek, nagyon örültem neki! 

Kérdeztem később, hogy honnan jött az ötlet. Mór azt mondja: Anya, bediktáltam (ő már nem pötyög, bemondja a mikrofonba) a google keresőbe, hogy papír hajtogatott ajándék nőknek. És ez jött ki! 

... jót nevettünk! 

Úgy érzem megérte annyit kreatívkodni velük! 

a kicsi is 8

Nagyon sok sok bejegyzéssel elmaradtam, de igyekszem visszatekintőben majd megírni. 

Viszont ami fontos, MA, hogy éppen 8 éve annak, hogy megszületett Ábi és mi egy kerek egész család lettünk! 

Ő az érzelem a családban! 

Már a kórházban, a karomban mosolygott! Csecsemőként rengeteget sírt, de egy apró hétköznapi dologtól is hangosan kacagott! 

Amit érez, gondol ott akkor, abban a pillanatban tekintet nélkül a helyzetre, a környezetre, az emberekre az kijön belőle! Ami miatt sokszor küzdelmesek a hétköznapok, belátom egyre kevésbé kezelem jól a hisztiket. De sokszor olyan felemelő és mélyre menő pillanatokat hoz, mint a tegnap esti jóéjt elköszönés:

- Ábi: Én már akkor is kaptam ajándékot, amikor megszülettem! 

- Én: Mire gondolsz, mit kaptál? 

- Ábi: Téged, Anya! 

Boldog Születésnapot!