Azt mondja a nagyobb gyermek egyik este a kanapén ülve: "Anya én kiskoromban azt hittem, hogy az aki a tv-ben van, lát minket úgy, ahogy mi látjuk őt, ezért fürdés után mindig a szobámban öltöztem fel, mert féltem. "
..... paff ...
Érdekes, hogy mennyi minden járhat a gyerekek fejében, amiről nekem fogalmam sincs.
Aztán megnyugtatott, hogy rájött, nem látnak minket a tv-ből, bár azóta is a szobájában öltözik. ... 😅
Először csak egy eseményről szerettem volna írni, de közben kettő lett belőle ugyanabban a témában.
Egy hónapja ilyenkor még épp csak kezdődött a nyaralás, ami ma már egy csodás emlék az idei évből.
Kedvenc elfoglaltságom volt azon a héten, hogy minden reggel, a család és a strandolók ébredéséhez képest korán lementem úszni egyet a tengerben. A nap már melegítette a bőrömet, a víz kristálytiszta és tükörsima volt, minden lépéssel egyre jobban elnyelt a kékség. Kellemesen hűsített és frissített egyszerre. A legjobb és legfelemelőbb rész a lebegés volt. Ennek boldogsága valahogy mindig itt a tengeren járja át annyira a testem és a lelkem egyszerre, hogy nehezen tudok betelni. Csak fekszem a vízen. Mozgat az áramlat. Kékség felettem, kékség alattam. Súlytalan vagyok. És boldog. Hálás amiért itt lehetek újra és töltődhetek .....
Leginkább emiatt vágyom vissza! 🌊 💙
A napomom szabadságoltam magam, fiúk táborban, Bib kocsiba rakott és irány az Őrség. Begyűjtöttünk néhány geoládát, megnéztünk egy-két kilátót, bóklásztunk. Ketten, néha csendben .... Nyugodt volt és pihentető, kisimult.
Aztán begyűjtöttük a fiúkat, ők becuccoltak a kocsiba és irány az egyik kedvenc helyünk a Festetics allé. Szülinapi, tortázós pikniket rendeztek nekem. Olyan cukik voltak! Szeretem ezeket az egyszerű, nagyszerű dolgokat.
Utána még megcéloztuk a Balaton déli oldalát egy esti fürdőzésre. Hosszan, elmélázva, békésen csobogtunk a kellemes vízben, háttérben a Badacsony és az aranyhíd.
Csodás szülinapom! Szeretem a számom, a családom, az életem. Hálás vagyok! Öregszem, mert élek ....
Még van nyaralási emlékem, amiről írni szeretnék, de közben annyi minden történik, olyan sok az esemény, hogy arról is kell szót ejtenem. :)
A múlt hét, de igazából ez is elég sűrű programok tekintetében ...
Gyerekek a városi táborban élvezik a nyári szünetet, mi dolgozunk. Nekem most lazábbak a napjaim munka ügyben, így adódott a lehetőség, hogy Marival a szokásos nyári találkánkra sort tudtunk keríteni. Ő nem egy nagy strandra, programokra járó, de szívesen vette, hogy kivittem az egyik kedvenc tavunkhoz egy retro strandolásra. Hétköznap lévén kellemesen kevesen voltak, mi pedig kis lubickolással megszakított hosszas beszélgetést, mesélést tartottunk. Nap vége felé hanyatt fekve, elnyúlt árnyékok között az eget és a fűzfa gyönyörű ágait bámulva hosszan hallgattam őt. Mindig meg tudja világítani a dolgok másik oldalát, mindig van egy-egy megnyugtató mondata, mindig jó energiájú a beszélgetés. Ezt szeretem benne immár sok-sok éve!
A hét közepe felé Bibnek volt egy esti munkája a KőFeszten. Itt már tavaly is jártam vele és a jó emlékek újra remek programot ígértek nekünk. Most vittük a fiúkat is! Szeretem a Káli medence kis falvainak, helyes házainak hangulatát. Szeretem a Balaton közelségét. Egy remek előadásnak lehettünk szem és fültanúi, még a fiúk figyelmét is lekötötte Pokornyi Lia majd két órás előadása annyira betöltötte a teret, időt. Igazi érzelmi hullámvasút volt, sírva nevetős és melankólikus elgondolkoztató. A végén libabőrös állva tapsolás ..... azt gondolom, ez a nyár egyik csúcspontja volt! Aztán volt még egy remek népzenei koncert homokrajzolással megbolondítva. Sokszor láttam már ilyet tv-ben, de élőben most először. Igazán érdekes élmény volt!
A hétvége a fesztiválozásé volt. Újra egy helyes hegytetőn, erdők között jártunk, kilátással a Kis-Balatonra. Csajos bulit tartottunk pénteken, Csík koncert Presser Gáborral megbolondítva. Sokáig lebegett a fejünk felett a nyári vihar, amit először "elvitt a balaton", de aztán lecsapott ránk is. Esőkabátban ázva, a zenét élvezve, táncolva, énekelve azt, hogy "villámlik, mennydörög, ez tényleg szerelem!" igazából is villog és dörög és csodaszép! Csodás hangulata volt! Mikor vége lett a koncertnek, csak akkor vettük észre, hogy igazából rommá áztunk ..... a következő koncert el is maradt. ......... és emiatt reggelre kiderült, hogy a pénteki jeggyel beengednek mindenkit a szombati koncertre is. Nem sokat gondolkoztunk, hogy egy ölünkbe pottyant Halott Pénz koncertet kihagyni vétek lenne, így szombaton is útra keltünk. Az idő kegyes volt, a tömeg nagy, a koncert fergeteges! És sok-sok ember úgy tud együtt ugrálni a "szétszeretlek, szétszeretlek, szétszeretlek én" refrénre, hogy a végén majd megfulladunk a portól, annyira felkavartuk. Nagy élmény volt! Nagyon nagy!
A koncentráltság miatt a hétvége további részében csak vonszolni voltam képes magam, mindenem fájt. Bár volt még egy családi reggeli piknikünk! Mondjuk ennek annyi a gyakorlati oka, hogy Bib nem vásárolt be, emiatt nem volt kajának való otthon és így oldotta meg. De volt egy nyugis 2 óránk a tópart melletti játszónál, ahol a gyerekek elvoltak egymással, mi meg a kemping székben ücsörögve beszélgettünk, eszegettünk.
Még egy dolog ide. Bib. Akit a pénteki buliban a lányok elnevezték Prémium Kandúrnak. 💕 Nekem az, ez biztos. És hálás vagyok érte, hogy van és mellette ilyen életem lehet. Igazán eseménydús és sok pozitív pillanattal megspékelt hét volt ez!
