Ma visszaszolgáltattam gazdájának egy kedves társamat... Szomorú lettem, mert hat hónapja szerves része volt az életemnek. Nappalaimnak és éjszakáimnak. Egy egyszerű kis masina volt, mégis nagy találmány. Megszoktam tompa
zümmögő hangját, álmomban is össze tudtam szerelni minden alkatrészét. Néha utáltam, néha a fél karomat odaadtam volna érte. Eleinte három óránként, aztán négy óránként, majd naponta végül hetente használtam rendületlenül. Mostanra viszont okafogyottá vált a léte. Mó elkezdett szilárdat enni, az első pár hónapos cici függősége erősen lankadóban van, figyelmét ezer más új élmény köti le, ennek megfelelően a szervezetem is átáll az új rendre és nem ontja magából rendületlenül a tejet. Igen, a mellszívóról beszélek. Arról, ami nélkül a következő gyereknél haza sem leszek hajlandó menni a kórházból, mert sokszor, nagyon sokszor életet mentett. A mélyhűtő tartalmát is kukázom hamarosan. Hiába a sok liter fagyasztott kincs, lassan mind hasznavehetetlen. Lezárul egy korszak. És kezdődik egy új. Azért a meghitt etetések ideje remélem még kitart legalább reggel és este.....
2013. január 21., hétfő
2013. január 20., vasárnap
nevelés
Nevelek, jól nevelek? Rosszul? Ki tudja, egyszer talán, ha felnő kiderül.... De addig kétkedem, hogy be menjek, ne menjek, adjak még enni, elég lesz, aludjon, ringassam, simogassam, letegyem, felvegyem, ez a játék, vagy az, alma, vagy krumpli, fáj a hasa, vagy csak túlpörgettem?????????????? Sok-sok tanácsot kaptam a terhesség alatt, főleg kéretleneket. A sors fintora persze, hogy visszafelé az ember könnyen kiabál, én is, szóval most én osztom az észt... Egyet fogadtam meg, de azt nagyon, ha a baba alszik, anyuka is alszik. Szerencsére ennek nagyjából sikerült eleget tennem, de most már jönnek a nagyobb kihívások. Az alap szükségleteken kívül az új és új problémák. És jönnek az új tanácsok, a majdmegtudjátok kezdetű mondatok. Ha valaki tőlem ilyet hall, lőjön le, légyszi, utálom ezt, mert az én gyerekem üvölt egész éjjel, akkor neked se legyen ám jobb, ha most mégis, akkor majdmegtudod, ha ...... blablabla.....
Szóval az enyém egy jó gyerek, panasz szavam sem lehet (éjjel is alszik mint a tej - talán nem most kiabálom el), bár néha elfog a kétség, gondolkozom, gyötrődöm jól csinálom-e, okozok-e valami maradandó rosszat. De egy kérdésre tudom a választ. Mi lesz a gyerek, ha nagy lesz????? BOLDOG!!! Remélem és ezért mindent megteszek.....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)