2024. július 31., szerda

Tenger, Nyaralás, Napsütés - Második a sokból

Az idei év egyik feladata volt, hogy a fiúk megtanuljanak úszni. Rendületlenül hordtam őket az uszodába és ők élvezték! Az utolsó órán még azt mondta a kedvenc oktatónk, hogy lenne mit csiszolni a technikán, de a gyerekek vízbiztosak! Halkan megjegyzem, nekem inkább ez volt a cél, kevésbé érdekel, hogy jó-e a pillangó technikájuk .... 

Ezzel a háttérrel indultunk el a tengerre! Tudtam, hogy nem lesz gond a vízben, éreztem, hogy élvezni fogják, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire! Mó volt az, aki kivirágzott ebben a helyzetben. Az első 10 percben még volt rajta mentőmellény, aztán rájött, hogy azzal nem lehet merülni, így levette és onnantól iszonyatos szabadsággal, biztonságban, boldogan, egy szál szemüveggel és egy horgász hálóval úszott szakadatlan! Nem érdekelték a nagy hullámok, a mélység, a kékség, ment és kereste a tengeri sünöket, kagylókat, ugrált a vízbe mindenhonnan, ahol csak lehetősége adódott rá! 
Amikor a tengerjáró hajó orrából gondolkodás nélkül bombát ugrott a nyílt vízbe, meg amikor a tarajos hullámok csapkodták a sziklákat, ő meg ott búvárkodott, azért felszisszentem, de Bib laza apaként nyugtatott, hogy hagyjam, had élvezze, had legyen felhőtlenül boldog és szabad! A sós víz meg úgyis fenntartja .... 😉
Ábi kicsit lassabban, félénkebben állt a nagy kékséggel szemben, de ő is nagyon ügyes volt. Neki többször kellett a mellény, úgy érezte biztonságban magát, de a vízbe csapódó bomba ugrásokat ő is számolatlanul nyomatta! 

Itt igazából azt a Mót volt nagyon jó látni, aki legyőzve önmagát megint feljebb lépett egy óriási lépcsőn, aki megint arra tanít engem, immár sokadszor, hogy türelem, türelem, ki kell várni mindennek az idejét! Kivártuk és egy bátor, önfeledt, boldog kiskamaszt hoztunk haza a tengerről!  







2024. július 24., szerda

Tenger, Nyaralás, Napsütés _ Első a sokból

Tele vagyok jobbnál jobb napi csúcspontokkal! Igyekszem őket számba venni, illetve itt lejegyezni. 

Lássuk az elsőt! 

Végre újra nyár, szabadság, nyaralás. A tavalyi nagy családi kiruccanás után idén mindenképp négyesben pihenést szerettünk volna. Tényleg szeretek mindenkit és imádok társaságban lenni, de ez a hét most arról kellett hogy szóljon, hogy nekünk négyünknek milyen igényei vannak és mi együtt legyünk és pihenjünk. Hát mit mondjak? SIKERÜLT megvalósítani. :)

Megérkezésünk első órájában
Az úticél egyértelműen a tenger volt. Még tavasszal foglaltam egy remek apartmant, ami a valóságban is maga volt a tökély! Karnyújtásnyira a tenger, csodás kilátással, kényelmes méretekkel, minden eszközzel felszerelve tisztán várt minket. Egy helyes kis faluban töltöttük a hetet, ahol nincs nagy nyüzsgés, de minden elérhető amire szükségünk van. Béke, kabócák, napsütés, tenger, szellő és végtelenített strandolás, semmittevés. 

Egész évben sokat megyünk, kirándulunk, így most csak úgy lenni szerettünk volna, amikor összefolynak a napok, amikor nem számítanak az órák, amikor csak úgy létezel. Ehhez szerencsére adott volt minden! 

Tökéletes egy hetet töltöttünk szabadon! 🌊🔆 





2024. július 9., kedd

CHALLENGER 3

Gyermekkori vágyam volt valami igazán remek felfújható vízi alkalmatosság. Anno irigykedve néztem a Balatonban a kétszemélyes matracokat. Persze nekünk is volt, úszógumink, de hát arra nem lehetett úgy ráfeküdni. 

Mikor megszülettek a fiúk, beszereztük az épp méretüknek megfelelő delfint, krokodilt, egyebet. Ezeket még hellyel-közzel lehet használni, de úgy döntöttem az idei nyaralásra beszerzem végre a nekem valót is! 

Így esett a választás egy felfújható csónakra. Én a kisebbet választottam volna, de Bib természetesen közölte, hogy a nagyobb kell, így lett családunknak új tagja, Chali. 😅

Konkrétan akkora mint a nappali közepén a szőnyeg. Fetrengtünk benne kicsit otthon, szárazon, mégis csak fel kell fújni mielőtt vízre tesszük. Aztán mielőtt kipróbáltuk volna élesben, Bib közölte, hogy mentőmellény nélkül egy tapodtat sem mehetünk, szóval azt is beszereztük. Krhm. Többe került, mint a csónak maga. DE tudom fő a biztonság, szóval kell mentőmellény, ez tény. Bár az én célom tényleg annyi, hogy ringatózok vele a vízen, nem akarom átszelni a Balatont .... 

A helyi tóparton megúsztattuk a hétvégén. A funkcióját betölti. Lehet vele evezgetni, benne fetrengeni, róla ugrálni. Egy röpke romantikus randi keretében kettesben be is eveztünk (vagyis Bib) a tó közepére! 

Jöhet a nyaralás! 




2024. július 3., szerda

Júniusi visszatekintő 5.

Szent Iván éjjele, ami idén a múzeumok éjszakával együtt volt. 

Bib kapott egy munkát a Balaton parton, így mit volt mit tenni, csatlakoztunk hozzá. Nagyobbik gyermek eléggé nyűglődött, hogy miért megyünk, ő ugrálóvárazni szeretne a városi rendezvényen. Meggyőztem. Bár nehezen fogadta be az új élményeket .... 

Egy olyan strandon volt a kiállítás, amit régen, meg még az előtt, gyerekkoromban sokszor látogattunk. Gyakorlatilag ez volt nekem A balatoni strand. Viszont valahogy úgy alakult, hogy mióta megvannak a fiúk, mindig valahova máshova mentünk, ez a rész kimaradt. Most viszont újra felfedezésre várt! Hagytuk a dolgozót dolgozni, mi pedig csatangoltunk a parton. Felfedeztük a játszó helyeket, csodáltuk a wakeboard-osokat, térdig gázoltunk a még hűvös vízben, srácok dagonyáztak a homokban. Majd megállapították, hogy mennyire csúcs ez a strand! Nyáron anya, mindenképp ide kell jönni, nyilván .... 

Az este csúcspontja a máglyagyújtás volt! Egy tűzzsonglőr lobbantotta lángra. Először csak halkan pislákolt, a táncolók elég közel tudtak menni hozzá, aztán egyszer csak belobbant .... 



Ez is egy olyan este volt, amiért hálás vagyok! Szeretem az életem! 











2024. július 2., kedd

Júniusi visszatekintő 4.

Ez a bejegyzés szorosan kapcsolódik az előző jegyzethez, de úgy éreztem muszáj neki külön írást szentelni. 

Június utolsó hétvégéjén Bib egy csodaszép helyen rendezett fesztiválon dolgozott, én pedig elkísérhettem. Anyu vállalta a fiúkat, így az egész napot együtt tölthettük. Sok-sok helyszín, kultúra, zene és gasztro különlegesség forgataga fogadott minket. Forró nyári nap volt, az erdő felől feltámadó szellő kegyelmezett csak egy-egy jobb pillanatban. Én egész nap kísérgettem Bibet, lődörögtem egyik helyszínről a másikra. Belehallgattam, beleszagoltam ebbe-abba. Majd leheveredtem a vadcseresznye fa árnyékába és messziről szemléltem a hullámzó embereket, hallgattam az esti koncertre próbáló zenészeket. 

Volt szerencsém egy remek színész beszélgetését testközelből végighallgatni, érezni, tapintani a humorát, intelligenciáját, kedvességét .... remek élmény volt!

Este a nagyszínpad vendége volt Matteo Bocelli. Bevallom, eddig soha nem hallgattam a zenéjét. De kíváncsi voltam, a neve garancia volt a remek dallamokra. És ott álltam, ültem, feküdtem a fűben háromezer másik emberrel együtt, körülöttünk a zöld ezer árnyalatában pompázó csodás erdő, mögötte lassan lemegy a nap, felszáll a pára ... már-már egészen giccses a kép. Viszont annyira magával ragadó, felemelő, lüktető volt, hogy engem teljesen elvarázsolt. Jó volt ott létezni! Újabb boldog pillanat a nyárból! Hálás vagyok .... 





 

2024. július 1., hétfő

Júniusi visszatekintő 3.

Június utolsó, a vakáció első hetében nehezített terep volt, mert Bib hétfőn napközben elutazott és csak csütörtök késő délután jött haza, aztán péntek délben újra ment tovább dolgozni nagyjából egész hétvégére. 

Így a hétközi koordináció, gyerek ellátás rám marad. Azt gondolom ügyesen megoldottunk mindent a fiúkkal, még két délután szórakozást is iktattunk a programba! 

Csütörtök arra értünk haza, hogy Bib otthon vár minket! Nagy volt az öröm, igazság szerint ritka az olyan alkalom, hogy munka miatt nem alszik otthon. Neki ez egy kis nyaralás is volt! Pécs gyönyörű városában dolgozott napközben, estéként pedig a nyári melegben élvezte a város kínálta lehetőségeket. 

Szóval kicsit jó is volt külön, de vártuk is már hogy újra együtt. A viszontlátás örömére elmentünk az egyik kedvenc helyünkre, beszereztük a vacsorának valót (pizza, döner, kebab) és kimentünk a közeli tóhoz! Hirtelen jött az ötlet, de ahogy az lenni szokott, a spontán dolgok a legjobbak. Szóval az új stégen leterítettük piknik takarónkat és komótosan megvacsoráztunk a lemenő nap fényében. Egy helyes kacsa család nagyon kitartóan nézett velünk farkasszemet lehulló finom falatok reményében, de mi kitartottunk és nem etettük őket gluténnel.

Imádom ezeket a hirtelen jött megoldásokat, egyszerű, de annál nagyszerűbb dolgokat! 🌞🌔





Júniusi visszatekintő 2

Idén egy héttel megtoldották az iskola évet. Igazából egy hétig tábor helyett a suliban vigyáztak rájuk, mert valódi tanítás már nem történt. Jobb is így, hiszen hosszú és fárasztó volt ez az év! A vakáció felirat elkészítése mellett az utolsó napok a közösség kovácsolásról, kalandokról, kirándulásokról szóltak minden osztályban. Ennek örültünk! Annak már kevésbé, hogy nehezen találtam a nyugvópontot a mikor kelünk, hova visszük, mit pakolunk, mit fog enni, milyen egyéb felszerelés kell, hova kell érte menni - szorozva két gyerek megoldandói között. De ez a hét is eltelt, így kitört a nagybetűs VAKÁCIÓ!

Na, jó, azért a szünet első hetében még meg kellett ugrani, a két évzáró, két bizonyítvány osztás két különböző időpontban kérdéskört. Viszont most már táskák a sarokban, könyvek valahol a szobában, bizonyítványok, oklevelek, jutalom kuponok begyűjtve! Viszlát 2. és 5. osztály! 

Szia NYÁR! 🔆





Júniusi visszatekintő 1.

Június 12. szerda

Ez már a 14. házassági évforduló! Idén hűvös és borús volt az idő, de ez minket most sem tartott vissza. Munka, suli után irány a domb! 

Ez egy origó nekünk, megnyugtató, lelassuló, hívogató ... még akkor is ha már túlnőtték a kilátást a bokrok, ha most kissé elhanyagolt is a környezet, nekünk ez A HELY. 

Akkor hőség volt, a Hajdú Sanyi nekünk zongorázott, a szélben lobogtak a masnik, kavarogtak a buborékok, mindenki ott volt, akit szerettünk, Bib imádta, hogy szemben van a násznéppel, mindig azt mondja, hogy akkor ott a szemével körbe-fényképezett mindent és mindenkit. Ha lehetne most újra szervezném, újra tervezném és pont ugyanilyen lenne! Jó lenne újra élni! 

Az estét megkoronáztuk a Dunántúl legjobb hekkjével. Ez is mindig kihagyhatatlan! Ho-Ho Büfé, Jani, hekk, uborka, kenyér .... csend, zöld, víz, Göcseji táj .... a gyökerek, amik erősen tartanak minket!