az elhanyagolt blog esete

Felszólítottak, hogy ha már egyszer nekiálltam blogot gyártani és akadt néhány kedves követőm, akkor igenis tessék már írni. 

Hát néha nehéz, na. Kicsit megváltoztak a dolgok, ahogy az előző, utolsó bejegyzésben is írtam. Történt sok jó dolog, de gyülekeztek viharfelhők is. Most valahogy abban az állapotban vagyok, mikor nehéz írni, meg nehéz jót írni. De azért próbálok néhány szösszenetet összekaparni az utóbbi időkből. 

Szóval:

Első: Valamilyen különleges vonzalmam van a fém dobozok iránt. Régóta kajtattam valami nagyobb méretű, sütitárolós után, ami ilyenkor, karácsony környékén különösen jól jön. Kivéve, ha rossz helyre dugom és Bib a tartalom jelentős részét megkurtítja.... Szóval egyszer csak egy szimpla hétköznapi, esti bevásárlás során ott állt halmokban a vágyam tárgya és messziről kiabált, hogy VEGYÉL MEG. Nehéz lett volna ellenállni ugyebár... :)

Második: beszereztem három 900 oldalszám körüli könyvet. Kissé csöpögősek, lányosak, bár a történetük azért elgondolkodtató. A választási szempont MINÉL VASTAGABB, ANNÁL JOBB. Szegény Ken Follett egyik regénye azért maradt alul a küzdelemben, mert csupán 350 oldalnyi örömöt okozott volna.... Az egyiket már kivégeztem.

Harmadik: közeleg a karácsony! Jupijéééééééééééééé. Imádok ilyenkor a boltokban, vásárokban mászkálni. Szigorúan ilyenkor. Nagyjából december 15-ig. Addig próbálom elintézni az összes beszerzendő dolgot, mert egyszerűen idegbajt kapok a sok tolakodó, hömpölygő, vásárló tömegtől. Meg a ki tud nagyobb és drágább ajándékot venni játékból is. Ezért is vadászok, keresek, kutatok, apró, ötletes dolgok után.... karácsonyi bejegyzés lesz még. :)

Negyedik: itt a tél. Bár naptár szerint ősz van. Hőérzet szerint tél. De, így tudom hasznosítani a névnapomra kapott műszőrme körsálamat, ami isteni meleg és finom puha. Meg szeretem a ködöt is, bár ez elég bizarrul hangzik és este, sötétben, tejfölben vezetni, hát azt azért annyira mégsem, hanem csak úgy magát a ködöt, az ablak mögül, a meleg szobából, esetleg egy séta alakalmából közelebbről megtapasztalni....

Sokadik: egy új ember csöppent az életembe. Új szemlélettel, új hozzáállással. Illetve ez már eddig is itt volt, a részem volt, inkább megerősített, utat mutatott. Talán ez most az ami a legnagyobb erőt adja............. 

Hű, na, mégis sikerült írni. Lehet hogy csak neki kellett volna előbb állnom?????