Lehet, hogy szerencse, lehet hogy alkat kérdése, vagy csak a "helyes" nevelés (ez inkább törekvés, mint tény) oka, hogy az én gyerekem sokat alszik, sokszor, nem tudom, de szerencse, az fix. Jó, a kezdeti három óránkénti kelést azért mi is végig játszottuk éjjel-nappal úgy három hónapig, de azóta remekül alszik anya, apa és a gyerek is. Mindenki hitetlenkedve fogadja kisimult arcunkat, délelőtti késéseinket, mivel elaludtunk, meg persze a délutáni szieszta időnket.
Viszont most eljött a böjt, mivel Mó csibebölcsis lett és hát illik időben érkezni egy ilyen helyre. Leginkább reggeli előtt, ami 8-kor van. Ez a legszűkebb számítás és a leggyorsabb készülés, érkezés szerint is minimum két óra mínusz alvás téren, amit a gyerek remekül pótol délután, viszont az anya, Én, már kevésbé. Így az eddigi hobby kávézó Reni áttért a kényszerkávézók táborába, hogy életképes maradjon a kevéske napi 7 órás alvással is. Reméljük a szerencse megmarad és a heti három bölcsis napon kívül továbbra is alszunk sokáig reggel, úgy kb. 9-ig... :)))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése