Apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apa, apaaaaaaaaaaaaaaa ésígytovább....
Kb. ennyiszer hallom egy nap ezt a szót. Arról volt szó, hogy a lányok apásak, a fiúk anyásak. Szóval mi ez most? Miért hallom ezt egész álló nap folyton, monoton módon??? Így kel fel reggel. Megcsörren a telefon, vagy a kaputelefon, elmegy egy autó, megszólal egy zene, sétálunk az utcán, ül a kádban és csak mondja nagy kikerekedett kérdő tekintettel. APA????
Vagy szimplán tetszik neki ez a szó? Inkább csak egyszerűen apa a sztár akivel öröm és boldogság van, ha végre találkozunk, anya pedig a kiszolgáló személyzet, aki kaját ad, pelenkát cserél, egyszóval ellát. Hát ennyi.
Aztán ha mindezt kibírtam, akkor az esti búcsúnál jön azért egy ölelés, egy puszi, egy simogatás és a varázsszó: Aaaaaaaaaaaaa. Ez lennék én..... egy hang, a legszebb...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése