Az én napom. Meg anyué, Bib anyué, mamáé és a többi nőé aki éppen szíve alatt hordja, vagy már megszülte, neveli, félti, óvja, szidja, eteti, altatja, vigasztalja vagy teszi mindazt ami egy anya dolga. Egyszerűen csak szereti.
2012 májusában kezdődött, hogy látom az érem másik oldalát. Addig csak lelkesen mondtam a verset, szedtem az orgonát, rajzoltam a képet. Most már én kapom. És sírok. Még a gondolatától is. Főleg most hogy egyszerre két gyönyörű ajándék birtokosa lehetek. Egy saját kezűleg készített bölcsis ajándék. Karton szívecske anyának felirattal, amin Mó pici praclija van ... És a szó: ANYA. Hát kimondta! Eddig várt, jó az időzítés... Megmarad egy életre. Én meg készítem az ő nevében a többi ajándékot a mamáknak, hogy ők is sírjanak tovább....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése