Az idén valahogy sikerült mindent jó időben előre elkészíteni, beszerezni, előkészíteni... December 23-án késő este kezdődött az igazi karácsonyunk! A kiskorúak alszanak, a felnőttek jézuskát játszanak ..... és az öröm nem marad el! Reggel csattog a nagyobb és boldogan ugrik az ágyunkba: ANYA, APA, ITT A KARÁCSONY! Persze ébred a kisebb is és egy óra telik el a fa csodálásával. Csupa, Hűűűű, meg Haaaa és Jééééééééé.... Anya, anya, nézd ezt, nézd azt. Ülök a kanapén és nézem őket .... megérte! Az év minden egyes perce, boldog, boldogtalan egyaránt!
Délelőtt kirándulunk egyet, hisz az én gyerekkori otthonomban fehér a karácsony, jéghideg és szeles, de fehér deres, gyönyörűségesen csodaszép! Bib kattogtat, Mó megmentőset játszik, mi pedig Ábival sétálunk .... kiszellőzve, szétfagyva, elfáradva, de piros pozsgásan érkezünk haza.
Délutánra megérkeztek az ajándékok és elkészült a vacsi is. Minden ajándék telibe talált. Mó feszítő vágója, amivel elképesztett minden ismerőst! :) Ábi építője. Bib kalandosan megérkező objektívjei és az én élményem, amire nem is számítottam. ...
Miközben Ábinak altatót dúdoltam eszembe jutott az én Gizi mamim, aki már sajnos rég odaföntről figyel minket .... az járt az eszembe, hogy mennyire szeretnék másnap hozzá menni nagy családi vacsira, megnézni a pirinyó fáját, amint igazi gyertya van, hallgatni a felnőttek meséit, nevetni a keresztapám viccein, kergetőzni az unokatesókkal, enni a bejglijéből, a fatörzs tortájából .... aztán az jutott eszembe, hogy mennyire nagyon örülne most, ha ő jöhetne hozzánk, mi vendégelnénk meg és ott ülne körülötte 7 unokája, 11 dédunokája ....
Nagy ajándék az élettől, hogy másnap mehettünk anyuhoz, aki folytatja ezt a hagyományt, csak most már ő a mami, ő csinálja a bejglit, nála szaladgál a 6 unoka .... és hálás vagyok, hogy ez volt nekem és van a fiúknak. Remélem még sokáig!
BOLDOG KARÁCSONYT!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése