A tavalyi nehézségek után Mó idén újra kezdte a korit.
Az óvónő mondta, hogy egész ügyes, de amikor az edző privát üzenetben dícsérte meg, hogy milyen sokat fejlődött, ügyesedett és ha van kedve mehet hoki edzésre, hát igazán meglepődtünk. Múlt évben igazán büszke voltam rá, de tisztában voltam vele, hogy korizni azt konkrétan nem tud, de legyőzte a félelmét, önmagát és járt és boldog volt. Ehhez képest most pedig már .... és menni is akar!
És újra és újra, a 6,5 év alatt sokadszor tanít türelemre, egyszerűen csak ki kell várni és tudja és akarja és csinálja. Most épp ezt.
A korlátait még elfogult anyaként is látom, mégis örülök és büszke vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése