Esti szokásos rutin. Játszanak, veszekednek. Egyre hangosabbak, mindjárt kitör a vihar.
Aztán itt is van.
- Anyaaaaaaaaaaaaaaaaaa! Az Ábel azt mondta, hogy tökfej vagyok.
Anya próbál igazságot keresni. Kérdőre vonom a kicsit:
- Tényleg ezt mondtad?
Felnéz azzal a huncut tekintetével, amihez kötelezően jár a félmosoly. Már tudom, hogy füllenteni fog. És közli:
- Hááááááááát, neeeeeeem. Én azt mondtam hogy tök jó fej.
Hatásszünet. Majd.
Nevetünk, nagyon, együtt, hárman. :)
... a viharnak nyoma sincs. .....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése