A munkám egyik része, hogy fogadom az irodába érkező hívásokat. Próbálom mindezt kedvesen és segítőkészen tenni, függetlenül attól hogy épp jobb, vagy rosszabb napot fogtam ki. Van az átlagos telefonáló. Passzívan előadja mit szeretne, én megoldom a problémáját. Van aki mindenért morcos, kifejezetten mérges, ha visszakérdezek, pedig ő hívott és szeretne valamit tőlem/tőlünk. Nos, ilyenkor vagyok kifejezetten kedves és udvarias. És van aki azért hív, mert valamit el akar intézni ugyan, de ettől, vagyis az alapvető munkavégzéstől még jól érzi magát, hallani a hangján hogy közben szinte mosolyog, ettől persze nekem is egyből jobb a kedvem...
A cél a középső delikvenst mosolyra fakasztani. Néhányszor már összejött, máskor pedig szimplán attól a tudattól vagyok jobban, hogy sikerült felülemelkedni.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése