Szombat délelőtt. Még tombol a kánikula. Napok óta patakokban folyik rólam a víz, most már azért kezdek nyűgös lenni, mert így aludni is nehéz. Eddig azért jól bírtam... Mó a mamucseknél (mostanában anyucsek, apucsek, papucsek, mamu, papu és hasonló becézgetésekben van részünk) tombol. Szó szerint. Annyi, de annyi dolga van, folyton csak megy és intézkedik. Pakol, kalapál, termést szed, fürdik, öntöz, kirakodik, berakodik, eteti a macskát, nézi hogy nőtt e a kukorica és még napestig sorolhatnám. Mindent csinál csak két dologra nem ér rá. Enni és aludni. Szegény anyám, meg rohan a duracell nyuszi után.... Szóval Mó jó helyen. Bib ügyel még mindig, de most kivételesen pont jó helyen. Röplabdát fotóz a Balaton parton. És amíg ő izzad a homokban, addig én egy hűs fa árnyékában, lengedező szélben ülök a plédemen bambulok ki a fejemből, szívom a tó illatát, közben lubickolok, vagy csak nézelődve pihenek. Mindezt nettó két órán keresztül! Mennyei! Megérdemelt kikapcsolódás és feltöltődés. Ennyi jár Nekem is. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése