Régóta dédelgetett álom, hogy itthoni igazi tél híján elmegyünk a hegyekbe, ahol párszor már volt alkalmunk réges rég feltöltődni és megmutatjuk a fiúknak, hogy van még "nagy" hó.
Hosszas keresgélés után a célunk Petzen Ausztria lett. A falu 600 m körül van, a felvonó pedig 1700m-re vitt fel. Visszajöttek a régi érzések. Szikrázó napsütés, nyugalom, harapható friss levegő. Én személy szerint iszonyúan féltem, borzasztó magasságot hidaltunk át a kabinban ülve, de a látvány kárpótolt mindenért. A fiúk pedig borzasztóan élvezték. Örültem, hogy tudunk nekik valami igazán újat, eddig ismeretlent tanítani, mutatni. Szomorúan láttuk viszont, hogy az 1500 m-es hóhatár nagyon is látszik a környező hegyeken, alig akad hó. Ezen a helyen is tapostunk bőven műhavat, de tapasztaltunk igazi, térdig süppedő fehér leplet is. :) Boldogan próbálgatták a gyerek liftet, a csúszkát (lánykori nevén popsitepsi). Igazi, felhőtlen örömmel múlatták az időt.
Kikerülve a síelők és deszkázók pályáit kicsit távolabb sétáltunk, ahol egy tisztán tükröződő tó mögött tornyosultak a havas hegyek, mi letelepedtünk egy sziklán, piknikeztünk, a srácok pedig hóembert építettek. Igazán értékes, felhőtlen és boldog idő volt ez ott fenn a hegytetőn .... Hálás vagyok, hogy ennyire kevés is ennyire elég .....
Aztán lőttem egy igazán giccses marketing fotót .... :))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése