Rugalmas munkáimnak köszönhetően egy random csütörtök délután az ebédet a barátnőmmel egy város széli park napsütötte padján fogyasztottuk el.
Ő sajnos jelentős változások előtt áll, mélységek és magasságok között hullámzik. Ebben próbáltam segíteni némi hallgatással, kérdezéssel, saját gondolattal.
Közben az ebéd elfogyott és sétálni indultunk.
Ő sajnos jelentős változások előtt áll, mélységek és magasságok között hullámzik. Ebben próbáltam segíteni némi hallgatással, kérdezéssel, saját gondolattal.
Közben az ebéd elfogyott és sétálni indultunk.
Nekem megvolt a tikos célom, ő csak követett és folyt belőle a szó ....
Aztán a hosszan kanyargó földutakon haladva, az erdős rész között feltűnt egy tisztás, ahol letértünk egy kis ösvényre. Ekkor elhallgatott, majd csodálkozva rám nézett, milyen gyönyörű színek vannak itt!
Lábunk előtt a lila tenger, telis tele lengedező kockás liliomokkal! Egy dolog járt csak a fejünkben, óvatosan lépjünk, lassan mozduljunk, nehogy egy is megsérüljön.
Egy kis megnyugvás a lelkének, egy kis feltöltődés nekem ..... egy sima csütörtök délután.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése