Késő nyár, kora ősz, egy arborétum.
Eláraszt a föld, a víz, a fa, a zöld, a levegő illata. Változatos erdőkön, rejtett ösvényeken visz az utad, felfedezni valók sokaságán! Csak sétálsz és szívod, mélyen, hosszan.
A forráshoz érve a völgybe nézve már meg sem lepődsz a csodán ami a lábad előtt hever, annyira élő, hogy földbe gyökerezik a lábad...... töltődsz .... és ennyi elég is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése