2026. szeptember 1., kedd

komfort zóna átlépés pipa

A nagy régóta imádja a beülös, kötözős, öltözős, karabinerezős témákat. 
Az ő ötlete nyomán és a social média hatékony algoritmusa alapján megtalált egy lehetőség, ami nem engedett szabadulni. Így sikerült foglalnom egy sziklamászást a fiúknak! 

Abszolút vakon jöttek velünk, meglepetés volt, aztán döbbenet, mikor a helyszínen rájöttek, hogy hova is érkeztünk. Láttam rajtuk, hogy "ez most komoly???". 

De aztán Bábi pikk-pakk összeszedte magát és már állt is előre, hogy majd ő kezd. :) Már a táv felénél járt, amikor rámtört a pánik, hogy nem vagyok normális, hogy szabad akaratból ide hozom a családomat és valami bajuk lesz, össze törik magukat, ésatöbbi ..... de hát ezt nem mutathattam, mert ott állt mellettem a nagy, aki ezután következett és remegve nézte az öccsét. Nos ez volt az én komfort zónám túllépése. Ugye én a létrára sem nagyon mászkálok fel ... 

Bábi nagyon ügyesen ment felfelé, ahogy a segítő srác instruálta. Aztán a céltól kb 1,5 m-re megállt, kifeszült, tekerte a fejét, láttam a testtartásán, hogy kész, kiborult. Tipikus. Gondolkodás nélkül megyünk előre, mi baj lehet, durr bele, aztán egyszer csak koppan a valóságban. Csendben vártuk a következő lépést. És valahogy a srác, aki segített, addig mondta neki, hogy már csak kevés van hátra, mit csináljon és hogy, hogy egyszer csak túllépett önmagán és fent volt. Lenézett. Törölgette a könnyeit, nem volt őszinte a mosolya, DE megcsinálta! 

Következett Mó, aki ezalatt remegett mellettem, mert magas a szikla. Majd odaállt, bekötötte magát, meghallgatta az instrukciókat, felnézett .... és felment. Gyorsan, ügyesen, hatékonyan. Már a földön állva közölte, hogy hát eldöntötte, hogy felmegy, ezért megcsinálta. Tipik. Megnézi, megfigyeli, végig gondolja, majd megoldja. 

Aztán jött Bib. Aki az első harmadnál megfeszült. A földön hallottam ahogy fujtat, dörmögve puffog. Neki itt volt az a  holtpont, amin felül kellett emelkedni, hiszen a földön két gyerek nézi, hogy apa is megcsinálja-e. És megcsinálta! 

Irtó büszke vagyok rájuk! Mindenki saját mentalitásának megfelelően átlépte, leküzdötte önmagát .... ha fel tudsz mászni egy 15 m magas sziklafalra, bármire képes vagy! Igen, a matekpélda megoldására is! Igazán tanulságos, csodás élmény volt ez mindenkinek! 










ezer emlék egy hónapban

Görgetem a telefonon a nyári fotókat. 
Ezer emlék és élmény villan fel! 
Jó érzés látni, érezni, tapasztalni, megélni, emlékezni, boldog, örömteli pillanatok ezek. 

Röpke augusztusi visszatekintő:

- Dombérozó-hoz kapcsolódó geo ládák felkutatása a Göcseji vidéken. Erre beszerveztem családom egy részét, így közösen jártunk-keltünk a szoknyás haranglábak és szellemfalvak között. Klassz kis közös túra volt, szerencsés találatokkal! 

- A mi gyerekeink is voltak vendégségben és nálunk is voltak kis barátok. Nagy közös focizásokkal, birngázással, kerti bulival, stranddal, grillezéssel, éjszakába nyúló beszélgetésekkel. 

- Szülinapom hete, mely Bib és a gyerekek jóvoltából igazán emlékezetesre sikerült. Kezdve azzal, hogy 3 napot kettesben tölthettünk, gyerekmentesen, első este egy könnyed színházi előadáson voltunk, majd két délután telt el gondtalan sup-on ringatózással a Balatonon a badacsonyi naplementébe révedve. Folytatódott a sor egy igazi különleges napfogyatkozós Szent György hegyi estével, amit megkoronáztunk Szigligeten a Furcsa pár előadás megtekintésével. Két grandiózus színészi szereposztásban igazán meghatározó élmény volt ez mind a négyünknek! Aztán már hagyományként a szülinapi tortámat a Festetics Allé hangulatos fái között szeltem fel, ahol a fiúk újra megígérték, hogy majd a 100. szülinapomon is kihoznak erre a különleges helyre. Strandoltunk is egy jót estébe hajlóan, amikor a vacsorának szánt pizzát az "igazmondó" takarón fogyasztottuk el. Mindenki elmondhatta mi zavarja a másikban, min lenne jó változtatni. 

- Robogott velünk az augusztus, az ünnepi hétvége felé, Bib munkái nyomán láttunk csodás fényfestést Tihanyban, tűzijátékot a Balaton felett, Jazz fesztivált a Káli medencében. Több, egymást követő késő éjszakába nyúló tartalmas napunk volt. Győztük kipihenni. Az utolsó jazz estre kettesben mentünk, fiúk egyetértően bólogattak, hogy remekül ellesznek a kanapén, amíg mi "romantikázunk". Jó volt az is, de Bib dolgozott, mondjuk én egy kerti nyugágyban olvasgattam amíg világos volt, aztán bámultam a csillagokat, közben szólt a zene ..... 

- A nyár utolsó vasárnapját még egy búcsú strandolással, Badacsonyi naplementével, sup-al zártuk. 


Végteleníteném ezeket a pillanatokat, mert gyorsan elröppenő, csodás nyár volt!