2026. július 31., péntek

Pihenés


Tudnék itt ücsörögni bármeddig. 
Nézni a kúszó hajókat, 
a távolban pörgő szélerőműveket, 
a vízen csillogó napfényt ....

A nyaralós napok rohannak egymás után, 
a reggelek összefolynak az estékkel,
a strandolások a sétákkal, 
a fagyizások a vacsorákkal,
a kanyargós szerpentinek az óvárosokkal ....

Másodszor járunk itt. 
Az előző alkalom katartikus első élménye most elmaradt ugyan, 
de velünk volt a béke, a nyugalom, a rutin, az ismerős közeg, 
és persze amiért mentünk, a tenger, a nap, a szél, 
a só, a levegő, a kabócák, a bőr barnulása, 
a hullámok ereje, a lebegés csodája, a csobbanás öröme, a víz alatti világ szépsége, a szabadság érzése ..... 💙






2026. július 9., csütörtök

14

14 éve ilyenkor pont ugyanilyen keveset aludtam, mint ma éjjel. 
A testem reszketett, a lelkem szárnyalt. Anya lettem. 

Sűrű volt az elmúlt időszak. Tegnap még egy kis családi összejövetelen megünnepeltük Mót!  
A forgatag közepén ül egy kamasz, az én nagyfiam, akit már csak én ölelhetek, puszilhatok, azt is titokban, sötétben, este az ágyában .... elnézem esetlen zavarát, megbújó mosolyát, oldódó jókedvét .... és rájövök, hogy minden gesztusában, apró mozdulatában ott van egy ember, az apukája! Félelmetes és felszabadító érzés, hogy akiben én 20 éve elvesztem, egy új emberi lényben lassan újra testet ölt. 

Hálás vagyok! És végtelen büszke! 

.... most pedig irány a tenger! Töltődünk.