A hétvége nagyvárosi látogatással telt, méghozzá vonattal. Bib ötlete alapján tömegközlekedéssel vágtunk neki az útnak. Leszámítva az abszolút retro hangulatot, a kétszer annyi menet időt egészen jól sikerült az utazás. Érdekes és izgalmas volt, hiszen eddigi életemből kimaradtak a hosszú vonatutak. Egy dolgot hiányoltam csak. Valaki integethetne nekünk. Mi kihajolunk az ablakon, mosolygunk, a peronon állva pedig lelkesen integetnek amíg láthatóak vagyunk. Bib nevetve meg is jegyezte, hogy sok mindent elintézett már nekem, de ez valahogy most elmaradt.... :)Aztán hazafelé teljesült az álmom! Encsa és Borsó ugyanis épp aznap kelt útra, mikor mi már hazafele tartottunk és a két vonat az egyik állomáson találkozott. Hát azt hiszem felesleges ecsetelnem azt az örömöt, ahogy megláttuk egymást a szemben álló vonaton és egyből lelkes integetésbe kezdtünk!
A szabadság tökéletesen zárult ezzel....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése