Úgy alakult, hogy régóta, fejben tervezett, de a kivitelezésig szinte soha el nem jutó diétába fogtam. A kényszer nagy úr, egészségügyi okokból nekiláttam.
Teljes tej, cukor és élesztő mentes hetekbe fogtam.
A hozzá állásom és a lelkesedésem erősen hullámzónak tekinthető. Volt hogy azt gondoltam, mit nekem tejmentes élet, hiszen eddig sem vittem túlzásba, aztán amikor eltűntek a reggeli joghurtok, az esti sajtok, a tejszínnel sűrített krémlevesek, akkor már kezdtem zokon venni a dolgot. Megvolt az első lendület, hogy akkor most aztán csoki nélkül fogok élni, hisz már egy ideje aktuális lett volna a megvonás, vagy minimum mennyiségcsökkentés, majd jött a vágy, hogy befaljak bármi édeset, ami itthon van ..... de megálltam és most büszke vagyok magamra.
4 hete kitartok. .....
A legnagyobb boldogságom, hogy állok a boltban az édességes pult felett és bőszen válogatok a kollégámnak egy kis meglepetést, mert megérdemli. És simul a kezembe a táblacsoki, csomagoláson keresztül érzem az illatát, átadom, ő boldog én meg kitartok .....
Hát így vagyunk mi. A diéta meg én. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése