2014. november 18., kedd

reggel

Reggeli pakolás a bölcsiben, ruha le, föl, szekrénybe ki, be, éppen mire van szükség. Közben a gyerekek a szűkre szabott átadóban rohangálnak, örülnek egymásnak. Aztán egyszer csak ezt hallom:
- Szia Katona Mór!
- Szia Benett!
- Én ma gumicsizmában jöttem.
- Én is gumicsizmában jöttem. Esik az eső.
- Nem is esik az eső, csak pocsolyák vannak. 
- Én beleugrottam a pocsolyába!
- Én is beleugrottam!
........... Majd rohangálnak tovább. 
Olyan édesek voltak, mint a mini felnőttek. Örülnek egymásnak, megbeszélik mi történt, mindezt a maguk egyszerű, de annál tündéribb nyelvén.... gyorsan nőnek... 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése