A két fiú folyton cukkolja egymást, vagy őrjöngve boldogságban hangosan és zajosan elvannak, vagy ugyanilyen hangosan veszekednek. Igyekszem tolerálni. De néha tényleg elgondolkozom, szeretik-e egymást? Ilyenkor mindig megnyugtatom magam, hogy ez a normális, a tesók ezt csinálják egymással ....
És erre este, csak úgy a semmiből a nagy elmeséli, hogy edzés után az öltözőben számon kért egy fiút, aki "beszólt" az öccsének egy hete, hogy mit képzel magáról, mit "mondogat" az ő öccsének. Kikérte magának, meg neki is .....
Szólni sem tudtam.
Nem akut konfliktusból "mentette" ki a tesóját, hanem egy korábbi szitut tisztázott.
Döbbenten hallgattuk. És mérhetetlenül boldogok és büszkék voltunk, hogy tettlegesség és egyéb veszekedés helyett csak úgy simán, a maga konfliktuskerülő módján helyére tette a dolgokat ..... Mó nagy, érett, okos ....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése