Hajnalban ébredtem, a köddel borított faluban alig-alig látszott a Székelykő felettünk. Egy finom reggeli után összeszedtük magunkat és ragyogó napsütésben elindultunk fel A HEGYRE!
Jól utánanéztünk, tudtuk, hogy több órás közepesen nehéz túra feljutni a Székelykő tetejére és hogy apuékkal, gyerekekkel ez szinte lehetetlen vállalkozás, de mégis úgy voltunk vele, hogy elindulunk, jutunk, ameddig jutunk. Igazából megérte miden egyes lépés amivel egyre feljebb és feljebb értünk. Az elején teraszos, lankás terepen lehetett könnyen haladni, aztán kezdődött a meredekebb, szűkebb kavicsos ösvény, amit egy idő múlva a hegyről csörgedező víz áztatott egyre jobban és jobban. A táj egyre jobban nyílt ki, egyre messzebb és messzebb lehetett ellátni, egyre tisztult az amúgy is harapható levegő, egyre színesebb virágok és pillangók vettek körül minket. A többiek szépen fokozatosan lemaradoztak mellettünk, mindenki a saját tempójában.
Mi is csak a hegy feléig jutottunk nagyjából, a terep nehezedett, a vízfolyás még nehezítette a dolgot, ezért inkább megálltunk és csak ámultunk. Leírhatatlan szépségű táj feküdt a lábunk előtt. Hosszasan elidőztünk a hegy oldalában. Piknikeztünk, szívtuk az ezer féle illatot a gyógynövényekből, hallgattuk a zümmögő, duruzsoló méhecskéket, bogarakat, élveztük ....
Az ebédünket és a délutánunkat meghatározta a hegyek fölé tornyosuló percek alatt tovaszálló, majd újra gomolygó esőfelhők. Többször elkapott minket a zápor, de a levegő meleg volt, így kirándultunk tovább. Elmentünk Tordára, ami nekünk nem mutatta meg legszebb arcát, lépten-nyomon botlottunk bele útfelújításokba, elhagyatott, elhanyagolt épülettorzókba. A románok vezetési stílusa sem könnyített a helyzeten, mindegy hol vagyunk, merre megyünk, ők dudálnak és mennek, mert menni akarnak, mindegy hogy ott állsz előtte.
Akiben még volt erő, két vihar között tett még egy esti túrát Torockószentgyörgyre. Mi lányok csak sétáltunk egy kellemeset, a fiúk viszont megmászták a hegyet, aminek a tetején egy várrom várt rájuk.
Félelmetes volt, ahogy percek alatt az egyik hegy feletti sötét felleg kitisztul és máris egy másik csúcs kerül esőfüggönybe, aztán hirtelen egy harmadik felett kitisztul az ég és megsüt a nap egy teljes hegyoldalt, a háttérben pedig feltűnik egy újabb csúcs .......
A fiúk ügyesek és bátrak voltak, hiszen visszafelé már egy komoly záporban értek vissza az autóhoz, de boldogok voltak, mert a kilátás meseszép volt!
Este feltette az "i"-re a pontot egy halovány szivárvány!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése