Harmadik nap_Torda

Reggeli után irány a tordai sóbánya! Szerencsére közel van és egy gyors csekkolás után már vár is minket a mélységes mélység. Az eleje még laza kis lépcső lefelé, aztán egy kellemes, lejtős folyosó, majd elérünk a lépcsőházhoz, ahol még választhatjuk a panoráma liftet. De mi bátrak vagyunk és a tárna tetején futó erkélyen végigsétálva eljutunk a lefele irányú lépcsőházig. Minden bátorságomat össze kell szedjem, hogy végig merjek menni. Az eredeti fa gerendás szerkezet deszka padlói között látom a mélységet és érzem, hogy a "levegőben" lóg az egész szerkezet. Szerencse, hogy már csak a biztosabbnak tűnő lépcsőházból tudatosul bennem és látom a magasságot és a mélységet, melynek felső peremén épp végig sétáltunk. 

Lassan jutunk egyre lejjebb és lejjebb. 11 emelet mélységet hidalunk át, a levegő kristálytiszta, a látvány eszméletlen! A tárna aljában sok lehetőség, többek között egy óriáskerék várja a látogatókat, amire természetesen Bib fel akar ülni és mi vele megyünk, ez egy kihagyhatatlan lehetőség, bár félelmetes ..... Aztán a tárna szélénél futó üvegkorlát mögött láthatóvá válik egy újabb mélység, még mélyebb mélység egy tóval, a közepén kis szigettel, kivilágított pihenő részekkel. A látvány és az egész magasságkülönbség lélegzetelállító volt, sok időt töltöttünk a föld alatt, nagyon érdekes, meghatározó élmény volt! 

Rövid pihenő és a bánya hűvöse után a perzselő napon elindultunk a tordai hasadék felé. A kellemes sétának induló túra lassan váltott mászós, szűk, köves ösvénnyé, ami hol az egyik parton, hol a másik parton futott patakon átívelő függő és fix hidakkal tarkítva. A völgy alján zúgott a patak, felettünk pedig kétoldalt több száz méter magas sziklafalak húzódtak. Kellemes és mesés volt egyszerre! A falak lassan összementek, a patak lecsendesedett, a hasadék egyre jobban kinyílt és a végén kiértünk egy tisztásra. 

A nap végére jól elfáradva mentünk vissza a szállásra, ahol várt minket az utolsó vacsora, ami mint eddig minden este, nagyon finom és kiadós volt. 

Erre az estére tartogattam Mó-nak egy kis meglepetést, hiszen aznap volt a születésnapja. Vittem tortát, gyertyát, a többiek ajándékot és megleptük a teraszon a Székelykő lábánál, nagyon-nagyon meghatódott, örült a pillanatnak, a családnak. Jó érzés volt!

Nekem is, hogy itt vagyunk, együtt, közösen ..... fantasztikus, igazi mérföldkő élmény volt ez!